Szia Viki!

Bocsánat, hogy csak most írok, de sokat gondolkoztam, próbáltam megfogalmazni.
Aztán rájöttem, hogy annyi mindent tudnék írni, hogy semmit se tudok írni. Nem azért, mert nem volt jó. Pont ellenkezőleg.

Nem tudom az egész szertartást besűríteni pár mondatba. Hiába írom, hogy profin dolgozol, hogy minden szavad gyönyörű volt vagy, hogy a vendégek csupa jókat mondtak rólad. Ez nem adja át azt, ami valóban történt. Soha nem voltam boldogabb és nyugodtabb, mint abban a fél órában. Vagy lehet nem is fél óra volt, nem tudom, mert akkor ott megállt az idő. Csak mondtad a szebbnél szebb dolgokat, és én nem bírtam abbahagyni a mosolygást. Tudtam, hogy minden rendben lesz, és hogy minden úgy fog történni a jövőben, ahogy azt Te mondod, ahogy mi azt elképzeltük. Mondhatom, hogy életem egyik legtökéletesebb pontját teremtetted meg akkor, ott. 🙂

Köszönjük még egyszer, azóta is sokat gondolunk rád!  <3

Roxi és Tomi

FOTO: Vörös Bernadett, Hoffer Dániel  és  László Tamás a videóból  – videotom.hu

      

.

.