NOMEN EST OMEN                                       A NÉV KÖTELEZ

A névválasztás dilemmája

Talán sokan, már a lánykérést megelőzően eljátszanak a gondolattal, hogy milyen nevet viselnének majd, ha „úgy” alakul…

Az alábbiakban megmutatom, mik a jelenlegi hivatalos lehetőségek.

 

HÁZASSÁGI NÉV

A házassági név  az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

A házasságot kötő személy a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben  felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

Milyen házassági nevet lehet választani?

Talán jobban követhető, ha egy példán levezetve tekintjük át a lehetőséget.

Nézzük meg, hogy Kiss Gizella és Szabó István a házasságkötés után milyen nevek közül választhat.

I. A feleség a házasságkötés után választása szerint:
  1. a születési nevét viseli: Kiss Gizella
  2. a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli: Kiss Gizella
  3. a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja: Szabó Istvánné, vagy  Szabó Istvánné M. Kiss Gizella
  4. a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja: Szabóné Kiss Gizella, Szabóné M. Kiss Gizella
  5. a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét: Szabó Gizella
II. A férj a házasságkötés után:
  1. kizárólag a születési nevét viseli: Szabó István
  2. a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, ha van ilyen pl.: K.  Szabó István
  3. a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét: Kiss István
III. A feleség és a férj is együttesen:

A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket:   Szabó-Kiss István és Szabó-Kiss Gizella, illetve Kiss-Szabó István és Kiss-Szabó Gizella

A választás során a feleknek csak arra kell figyelniük, hogy:

  1. csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét (tehát az nem lehetséges, hogy a feleséget Szabó Gizellának, a férjet pedig Kiss Istvánnak hívják), illetve
  2. a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet (ez akkor érdekes, ha valamelyik fél családi neve már eredetileg is kéttagú, például, ha a férjet Szabó-Kovács Istvánnak hívták volna, a feleség nem lehet Szabó-Kovács-Kiss Gizella).

A házassági névviselési forma módosítható. Az erre irányuló kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatalos konzuli tisztviselőnél, személyesen lehet előterjeszteni.

 

 

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ BETŰJEL ÉS EGYÉB JELZÉS

Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevű személyek megkülönböztetésére szolgáló betűjel a családi név része, az nem minősül külön tagnak. A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően – a felmenők névviselésének megfelelően – nagybetűvel jegyezik be, és a névtől ponttal elválasztják (pl. Kovács P. János, P. Kovács János).

Sem a doktori cím, sem a tudományos fokozat 2014. július 1-től az anyakönyvbe nem jegyezhető be, és a korábban bejegyzett doktori címet az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés azonban nem jelent tilalmat arra vonatkozóan, hogy a doktori címet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezzék és ennek alapján az igazolványokba ne lehessen viselni.

forrás: ugyintezes.magyarorszag.hu

 

Egy 1947-ben elfogadott törvény megszüntette a Magyar nemesi és főnemesi rangokat (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, lófő), és hatályon kívül helyezte a külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket is. Ezt követően a rangjelző címek a “vitéz” cím, valamint a nemesi előnévnek és jelvénynek, vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere) használata is tilos, ezért ezeket az anyakönyvvezető nem jegyezheti be az anyakönyvekbe.

 

 

PECUNIA NON OLET                             A PÉNZNEK NINCS SZAGA

Friss házasok  adókedvezményei

2017 januárjától egyszerre két adókedvezményt is kaphatnak a friss házasok, ha az esküvő után várandós lesz a kismama.

A házaspárokat egyrészt a két évig igénybe vehető  “első házasok adókedvezményével” (5000 Ft/hónap) támogatja az állam, amely összesen 120 ezer forint megtakarítást jelent.  Ha pedig gyermeket is vállalnak, a fogantatás utáni 91. naptól igénybe vehető az első gyermek után járó “családi adókedvezmény” is, így a két lehetőséggel együtt összesen 15 ezer forint megtakarítás érhető el havonta.

Az első házasok adókedvezményét kétéves időtartamra visszamenőleges hatállyal vezették be, vagyis mindazok igénybe vehetik, akik 2014. december 31. után kötötték a házasságukat. Nagyon fontos, hogy csak azoknak jár az első házas adókedvezmény, ahol a férj és a feleség közül legalább az egyiknek ez az első házassága!

Az adókedvezmény igénybevételét nem kell mindkét munkáltatónak igazolnia, elég, ha az egyik fél tesz igazolást.

A kedvezmény utólag is visszaigényelhető!

Amennyiben a házasságkötés például a 2015-ös évben történt, és a házaspár nem tudott a kedvezményről, akkor sincs veszve a havi 5000 forint, hiszen az adóbevallásban fel lehet tüntetni, így egy összegben megkapható (a házasságkötést követő hónaptól számított hónapok szorozva 5000 Ft-tal).

Hogyan igényelhető az első házasok adókedvezménye?

Az első házasok adókedvezménye letölthető nyilatkozat révén igényelhető, a kitöltött nyilatkozatot a munkáltatónak kell leadni.

NYILATKOZATOK LETÖLTÉSE

 

 

ARDUA VINCIT AMOR                A SZERETET LEGYŐZI A NEHÉZSÉGEKET

A házassági szándék bejelentése és a házasságkötés

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók és az anyakönyvvezető aláírnak.

 

Ki jogosult az eljárásra?

A házasulók.
A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy a házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti. A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

Milyen adatokat kell megadni?

A házastársak adatai: (vőlegény-menyasszony)
– születési családi és utóneve,
– vőlegény/menyasszony házasságkötést követően viselt neve nyilatkozatuk alapján,
– születési helye,
– személyi azonosító, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),
– előző családi állapota (nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt),
– korábbi házassági nevét,
– lakóhelye (pontos cím),
– apja születési családi és utóneve,
– anyja születési családi és utóneve,
– állampolgársága,
– előző állampolgársága(i),
– előző lakóhelye(i) (ország).
– születendő gyermek neve,

Milyen iratok szükségesek?

Okiratok, nyilatkozatok a házasulandó felek vonatkozásában:
– a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,
– a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,
– a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
– a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,
– a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,
– az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje,
– a házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs,
– a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi nevéről.
– a házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok,
– a 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása,
– a tanúsítvány bemutatása alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

Tanúk és (szükség esetén) tolmács vonatkozásában:
– személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes!

Minden önkormányzat köteles biztosítani ingyenes házasságkötési lehetőséget hétköznap munkaidőben a pár és két tanúja számára. Ilyenkor csak az aláírások történnek meg, az ügyintézés kb. 5 perc.

(A házasságkötő teremért, zene, pezsgő, szertartás, külső helyszínért, munkaidőn túli közreműködésért az önkormányzati rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni.)

Hol intézhetem el?

Magyar állampolgárok Magyarország bármely önkormányzatánál jelentkezhetnek házasságkötés céljából. A házasságkötés nincs semmilyen helyhez kötve!

A házasságkötést, az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

Ügyintézés határideje

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e- határidő alól felmentést adhat.
A házasulók valamelyikének pl. közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Ha a házasságkötést/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, az eljárást meg kell ismételni.
Az anyakönyvvezető a házasságot annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

A házasulók kérelmére az anyakönyvvezető a megkötendő házasságot a házasságkötés tervezett időpontját megelőző utolsó munkanapon előzetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére nem került sor, az anyakönyvvezető a bejegyzés adatait a házasságkötés tervezett időpontját követő első munkanapon törli az anyakönyvből. Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését követően adhatja ki. Ez esetben házasság megkötéséig a bejegyzésből nem teljesíthető adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetőek meg.

Jogorvoslati lehetőség

A hazai anyakönyvezési eljárásban fellebbezésnek helye nincs.
Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet.
A fővárosi és megyei kormányhivatal meghatározott döntésével szemben benyújtott fellebbezést a központi anyakönyvi szerv bírálja el.

GYIK

Hol lehet bejelenteni a házassági szándékot?
A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.

Melyik anyakönyvvezető illetékes?
A házasság megkötésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek ez irányú szándékukat bejelentik.

Milyen költsége van eljárásnak?

Illetékmentes.

A házasság megköthető -e külső helyszínen?
Igen, erre engedélyt kell kérni a házassági szándék bejelentésével egyidejűleg. Külön díja van, mely településenként eltérő, helyi rendelet állapítja meg az összegét.
A házassági szándék bejelentésétől számítva mennyi időt kell várni a házasságkötésig?
Az anyakönyvvezető a házassági szándék bejelentésétől számított 31. napra tűzheti ki legkorábban az esküvő napját. a 30 napos várakozási idő alól felmentés kérhető, melyet a jegyző bírál el.

Van lehetőség elektronikus ügyintézésre?
Nincs, a feleknek személyesen kell megjelenniük.

Lehet-e nemzetiséghez tartozóként valamely nemzetiség nyelvén házasságot kötni?

A házasulók/felek kérésére – amennyiben a házasságot megkötő/bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét házasuló/fél is érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzetiség nyelvét – a házasság megköthető/bejegyzett élettársi kapcsolat létesíthető az adott nemzetiség nyelvén is.

Hogyan köthet házasságot/létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot siket, nagyothalló vagy néma személyek?
A magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személy házasságkötésére/bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban szakképzett jelnyelvi tolmács közreműködése kötelező.

Melyek a házasság érvénytelenségének okai:
– a házasságkötési korhatár
– gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága
– cselekvőképtelen állapotban kötött házasság
– rokoni, hozzátartozói kapcsolat
– korábbi házasság fennállása

Fontosabb fogalmak

Házasság: Egy férfi és egy nő között a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelelően létrejött kötelék, amely rendszerint tartós életközösség létesítésére és családalapításra irányul.
Várakozási idő: A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki.
Érvénytelenség: A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította

Vonatkozó jogszabályok

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4: 7. §, 4:9-13. §, 4:27. §
– A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. §
– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény33. § (2) 4. pont
– Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 7. § (1), 13. §, 15. §, 17. §, 27. §, 63. §, 1. melléklet b) pont 5. alpont
– Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet 12. §

forrás: kormanyablak.hu

 

PACTA SUNT SERVANDA      A SZERZŐDÉSEKET TISZTELETBEN KELL TARTANI

Külföldiek házasságkötése

Megpróbálom röviden felvázolni, hogy mire készüljenek azok a párok a hivatalos magyarországi házasságkötéssel kapcsolatban ahol az egyik fél külföldi állampolgár.

.

Ez a hivatalos procedúra, de a hozzáállás sajnos önkormányzatonként változik. 
(Esetleg érdemes lehet akár egy határhoz közeli hivatalt keresni, hátha ott jobb a gyakorlat és közelebb is van, ha éppen csak e- miatt kell hazajönnötök.)

.

A szükséges magyar iratok, ha az egyik félnek van ilyen: személyi igazolvány vagy útlevél, lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat.
Először is válasszatok bárhol, egy szimpatikus önkormányzatot és jelentsétek be a házassági szándékotokat. Ott majd pontosan elmondják, hogy az adott ország esetén milyen papírokat kell beszereznetek a külföldi fél részére. Ezek igazolások, hogy nem házas és házasságot köthet. Ami nagyon fontos, hogy minden esetben kérjetek nemzetközi hitelesítést, azaz apostille-t! Ez általában interneten is intézhető, de már sok nagykövetség is segít ezeket elintézni itt Magyarországon. Ha a tiétek is, akkor náluk ki kell majd tölteni egy adatlapot és várni. Ha megjött az “eredmény”, a kapott iratokat be kell adni az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodába egy hiteles fordításra.  www.offi.hu  (Fontos, hogy a fordítás csak 6 hónapig lesz érvényes! Erre figyelni kell.) Ha ez megvan, vissza kell vinni az anyakönyvvezetőhöz. Ő továbbítja a Kormányhivatalnak, ahol 30-90 nap alatt megadják az engedélyt. Amikor ez visszaérkezik az anyakönyvvezetőhöz, megköthető a házasság.

.
Ha a külföldi fél nem beszél magyarul, akkor még egy tolmácsra is szükségetek lesz mind az anyakönyvvezetőnél történő bejelentkezéshez, mind a házasságkötéshez. (A jó hír, hogy (elméletileg) nem kell hivatalos tolmács csak valaki, aki beszéli az adott nyelvet. A rossz hír viszont, hogy nem lehet sem családtag, sem közeli hozzátartozó, de egy jó barát tökéletes.

(És bár nem ismerem az összes jogszabályt, gondolom visszafelé ugyanez a ment…, így a magyar házassági anyakönyvi kivonatra is érdemes majd apostille-t kérni, hogy aztán otthon is elfogadják, hiszen a külföldi félnek is be kell majd jelentenie odahaza a házasságkötését. Ezt Magyarországon a Külügyminisztérium intézi.)

.

Hát ennyi…. 🙁  de nem lehetetlen  🙂
Idén nagyon jó tapasztalatai voltak a külföldi párjaimnak, gyorsan ment minden.

Nem tudom, nálatok épp milyenek a házasságkötési lehetőségek, de sokan inkább külföldön házasodnak, mert az egyszerűbb, és ha valamiért szükséges, akkor Magyarországon csak honosíttatják azt. (Igaz, a honosítás legalább ilyen macerás, ha nem rosszabb…. De vannak országok (pl. Ausztria), ahol a házassági anyakönyvi kivonatot nem kell fordíttatni, ez is valami.)

Az erről szóló hivatalos dokumentumot itt találjátok

http://www.mfa.gov.hu/hazassag.honositas

.