Képek az anyakönyvekről:
AZ IRATOK KÖZLEVÉLTÁRAKBA KERÜLÉSE
Anyakönyvek: anyakönyvek minden megyei levéltárban vannak, hiszen már az 1827: XXIII. tc. úgy rendelkezett, hogy az anyakönyveket két példányban kell vezetni, melyből egyet a törvényhatóságnál le kell adni. A zsidó anyakönyvvezetéssel több törvény és rendelet foglalkozott (1851: helytartótanácsi körrendelet, 1868: XLIV. tc., 1885/1924. eln. Sz. VKM körrendelet). Az 1886-os rendelet elrendelte, hogy az anyakönyveket mindenhol az állam hivatalos nyelvén kell vezetni.
Az anyakönyvek másodpéldányai a polgári anyakönyvezés bevezetéséig (1895. október 1.) tehát feltehetően megtalálhatóak a megyei levéltárakban, de gyakran az eredeti, azaz a rabbi által vezetett példány is a levéltárakba került. „Az izraelita vallásfelekezet anyakönyveinek beszolgáltatását” a 8200/1944-es VKM rendelet írta elő, s ennek alapján mind az 1895 előtti első példányok, mind az 1895 után tovább vezetett felekezeti anyakönyvek levéltárba kerülhettek.
A zsidó anyakönyvek eredeti és másodpéldányai kisebb eltéréseket mutathatnak: az eredetiben több településen feltüntették a polgári nevek mellett a héber neveket is, melynek ismerete bizonyos szertartásoknál fontos lehet (lásd 80–86. oldal).
Egyesületi iratok: a zsidó egyesületek több lépcsőben történő feloszlatásának folyamatát – 1944. június 16-án – Jaross Andor belügyminiszteri rendelete zárta le, ami minden zsidó vagy zsidó jellegű egyesületet feloszlatott. A rendelet értelmében a feloszlatott egyesületek (zömmel hevra kadisák és nőegyletek) vagyonát a Magyarországi Zsidók Szövetségének kellett átutalni, könyvtárukat és irattárukat pedig a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézetnek átadni. A ZSKMI pontos intézménytörténete még nem ismert, de bizonyosnak látszik, hogy a rendelet ezen pontját nem hajtották végre lelkiismeretesen. Elképzelhető, hogy a feloszlatott egyesületek székházaiban, vagy valamelyik tag lakásán talált és lefoglalt iratok végül a vármegyeházán/levéltárban kötöttek ki, ahonnan már nem volt idő továbbküldeni azokat.
1945 UTÁN
Ahol 1944-ben elmulasztották az iratokat összeszedni, ott 1945 után volt erre lehetőség. Az elnéptelenedett zsidó intézmények (zsinagógák, imaházak, iskolák, rituális fürdők) közösségi hasznosítása során találkozhattak a padláson, itt-ott elrejtett iratokkal. Jó esetben ezek nem az építési hulladékkal ugyanazon konténerbe, hanem a maradandó történeti értékű iratok őrzésére rendelt intézménybe kerültek.
KÉPEK:
Megújult a Szertartási Osztály
Az elmúlt évben a BZSH Szertartási Osztálya – amely az épület egyik leglátogatottabb intézménye – már régóta várt átalakuláson ment át. A több kiló súlyú, méretes születési anyakönyvek lassan eltűnnek, illetve raktárba kerülnek, mivel naprakészen digitalizálva vannak, és egy komputerprogram segítségével az adatok azonnal megtalálhatóak. A házassági anyakönyvek feldolgozása is folyamatos.
A további modernizálás eredménye, hogy ez év májusára a Mazsihisz támogatásával elkészült egy új szekrényrendszer, mely a régi kötetek biztonságosabb, pormentesebb tárolását szolgálja. Külön köszönet illeti Kardos Ottó asztalosmestert.
Anyakönyvi, kárpótlási és családfa-kutatási ügyekben a jövőben is várja ügyfeleit az osztály.
|
||||
|
||||